A kardióedzés lelki súlya a fogyás elején

Az ember gyakran úgy dönt a fogyás mellett, hogy már régóta cipeli a pluszkilók mellett a bűntudatot, az önvádat és az örök halogatást is. A változás vágya ott motoszkál, de a cselekvés mindig egy nehezebb pont. Amikor végül megszületik az elhatározás, az első lépések mégis csalódást hozhatnak. A kardióedzés, amitől sokan gyors lendületet várnak, gyakran nem felszabadít, hanem lesújt.

A futópadon eltöltött első húsz perc alatt nem a kilók tűnnek el, hanem az erő, a lelkesedés, az illúzió, hogy ez „majd könnyen megy”. Lassan telnek a percek, a légzés nehezül, az izzadság kíméletlenül folyik. A test tiltakozik, és a gondolatok is sötétednek: „Ezt én nem fogom bírni.” Ez az a pont, ahol sokan megtorpannak. És ilyenkor jelennek meg a hirdetések, tanácsok, ismerősök tippjei: „rendelj inkább valami hatásos kapszulát!”
Egy gyors fogyasztószer rendelés lehetősége és az Adipex-P hatása sokkal barátságosabbnak tűnik, mint az a fáradtság, amit egy félórás edzés okoz.

De vajon tényleg csak arról van szó, hogy nem vagyunk elég kitartóak? A valóság ennél bonyolultabb. A test nem gép, és a lélek sem csupán egy bekapcsolható motivációs központ. A fáradtság eleinte nem csak izomból jön, hanem abból a sok belső akadályból, amit évek alatt építettünk fel. A mozgás ezekkel szembesít először – és ez fájdalmas.

A kardióedzések nem varázsütésre hoznak eredményt. Inkább lassan, szinte észrevétlenül alakítanak át. Minden egyes nap, amikor legyőzzük a feladást, amikor elindulunk akkor is, ha fáradtak vagyunk, egy lépés önmagunk felé. Mert végül nem az számít, hányszor kezdtük el, hanem az, hányszor nem adtuk fel.